Autizmus – mit jelent nekem? A szakmám, a hivatásom, ha úgy tetszik, a mindenem. Érdekel és szeretem, az autizmussal élőkkel értük munkálkodom. Nem a témáért, hanem az emberekért. Szeretek segíteni, bírom a kihívásokat, ez pedig egy mindezekhez illeszkedő, igazán különleges tapasztalást nyújtó világ. Sokan sokféleképpen ünneplik ma és legfőképp megélik minden nap teljes valójában az autizmus minden szépségét és nehézségét. Az alábbi gondolatokat szeretném megosztani e jeles napon.
Az autizmus, mint fogalom nem is olyan régóta létezik. De ez nem jelenti azt, hogy csak azóta lelhető fel maga az állapot is. A legfontosabb azt tudni, hogy ez nem egy betegség, hanem egy élethosszig fennálló állapot. Nem lehet kigyógyulni belőle, de lehet befolyással lenni rá. Voltak, vannak és lesznek autizmussal élő emberek. Fogyatékosságuk súlyosságától függően a spektrum bármely fokán is helyezkedjenek el, temérdek hasonló és egyben nagyon is eltérő jellemzője lehet állapotuknak. Autizmus spektrum zavar – három önmagában is különleges szó, mely együtt egy olyan speciális élethelyzetet takar, amiben számos furcsaság és érdekesség található, mely időnként szokványos, időnként abszolút speciális megoldásokat kíván. Ilyen megoldás lehet például a veszteségfeldolgozás. Gyászfeldolgozás Módszer® Specialistaként azt tapasztalom, hogy mind az autizmussal élőknek, mind pedig a hozzátartozóiknak sokat segíthet a módszer.
Hogyan kapcsolódik a gyász és az autizmus egymáshoz?
Onnantól, hogy megszületik a diagnózis, máris segíthetjük az autizmussal élőket, hogy a mindenkori szükségleteiknek megfelelő ellátást megkapják, és ezzel esélyt is adjunk számukra egy élhetőbb életre. Legyen szó akár az otthoni, családi támogatásról, ill. akár a szakemberek által nyújtott autizmus-specifikus fejlesztő-, és/vagy gondozási-, ellátási feladatokról. Amit biztosan tudnunk kell, hogy egy tünet nem tünet. Melyek a legjellemzőbbek az autizmusra, hogy külső jegyekből nem látható, leginkább viselkedésükben nyilvánul meg, az azonos diagnózis esetén is nagy eltéréseket mutathatnak egyes autizmussal élő emberek, akik személyiségükben is egyediek, sajátos erősségeik és nehézségeik is különbözőek lehetnek. A minőségi eltérés a fejlődésben mutatkozik meg elsősorban: „más” a fejlődésük, nem „több” vagy „kevesebb”. Legfőbb tüneteik a kommunikációs és szociális nehézségek, valamint a gondolkodásbeli rugalmatlanság.
Az autizmus nem zárja ki azt, hogy Gyászfeldolgozás Módszer segítségére legyen a veszteséget elszenvedő autista személynek. Ugyanúgy támogatni lehet és kell a veszteségének feldolgozásában. Specialistaként nyitott szívvel meghallgathatjuk megéléseit és biztonságban megtarthatjuk őt, amíg eljut tapasztalatai átértékeléséhez. Emellett fontos, hogy tudjuk az autizmus lehet témája, tárgya is a veszteségfeldolgozásnak. Gyászreakció nem csak haláleset kapcsán lehetséges, megjelenhet életünk bármely szakaszában, bármely indíttatásból. Rengeteg élethelyzet adódik, melyben segítségükre lehet a módszertan. Senkinél sem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a cselekvésprogram segítheti a feldolgozás folyamatát.
Autizmussal élő gyászolóként, vagy autizmussal élő ember hozzátartozójaként a gyászfeldolgozás során az egyedi veszteségből adódó érzésekkel dolgozunk annak érdekében, hogy egy új szinten őrizhessük emlékeinket, és építhessük a jelenünket és a jövőnket. Az előkészítő beszélgetést – ismerkedést, keretek meghatározását – követően a 7+1 alkalmas folyamatban együtt haladunk a cselekvésprogram meghatározott lépéseivel. A módszerrel egy élethosszig rendelkezésre álló eszközt kapunk, így bármikor újra alkalmazhatjuk azt.
Mindenkinek, aki részt vesz a programon azt kívánom, hogy megtapasztalja, ahogy a cselekvésprogram megadja azt az érzést és a tudást, melyet a módszer kidolgozói így foglaltak össze:
„…segítségével lezárhatjuk kapcsolatunkat
a történtek okozta bánattal, csalódással, elégedetlenséggel, szívfájdalommal.”
(J.W. James – R. Friedman, Gyógyulás a gyászból)
Köszönöm a Gyászfeldolgozás Módszer® Magyarország Központnak, hogy megoszthatom gondolataimat a témában …